KATA-ról röviden

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályairól röviden:
A következőkben összefoglaljuk a kisadózó vállalkozások tételes adójára1 (a továbbiakban: kata) vonatkozó alapvető rendelkezéseket – különös tekintettel a bejelentkezéssel, a kisadózó(k) bejelentésével és további adminisztrációs kötelezettségekkel, valamint a kisadózó vállalkozás közteher-fizetésével kapcsolatos előírásokra –, ezzel is igyekszünk rámutatni arra, hogy a kata szabályai szerinti adózás jelentős előnyökkel járhat más adózási módokhoz képest.
A kata alanya lehet:
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
Nem jöhet létre továbbá az adóalanyiság abban az esetben sem, ha a vállalkozás az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
A kata-alanyiság létrejöttének nem akadálya, ha a vállalkozás a 2015. évre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.
A bejelentés szabályai
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti a bejelentést. Ebben az esetben az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalok okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg – az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami adóhatósághoz.
A már tevékenységet folytató
a) egyéni vállalkozó

  • a ’T101 nyomtatványon [közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, szolgáltató állatorvos esetén], illetőleg
  • a ’T101E nyomtatványon [az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély esetén],
    b) egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság a ’T201T nyomtatványon
    jelentheti be az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit a jövőben a kata szabályai szerint kívánja teljesíteni.
    A ’T101 és a ’T101E nyomtatvány benyújtható papír alapon (postai úton vagy személyesen), két példányban az állami adóhatóság területileg illetékes alsó fokú adóztatási szervéhez, vagy elektronikus úton egy példányban az ügyfélkapun keresztül. A ’T201T nyomtatvány kizárólag elektronikus úton nyújtható be az adóhatóság felé. [A nyomtatványok itt érhetők el: Adatbejelentő lapok]
    1 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) rendelkezései alapján.
    2
    A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás által az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesített bejelentés esetén az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre.
    A tevékenységet folytató vállalkozás kata-alanyisága pedig a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
    A bejelentés megtételével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak be kell jelentenie azon kisadózónak vagy kisadózóknak:
  • a nevét,
  • címét,
  • adóazonosító jelét és
  • társadalombiztosítási adóazonosító jelét,
    aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – kivéve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.
    Az egyéni vállalkozó saját magát, mint magánszemélyt köteles bejelenteni kisadózóként.
    A kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként:
  • a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tag(oka)t,
  • a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tag(oka)t és
  • a személyes közreműködésre köteles tagokat.
    A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.
    Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.
    A bejelentésben meg kell jelölni azt is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e vagy sem, mert ettől függ az, hogy milyen mértékű tételes adót kell fizetnie havonta.
    A tételes adó
    A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havonta 50 000 forint összegű tételes adót fizet, a nem főállású kisadózó után pedig havonta 25 000 forintot.
    A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre.
    A biztosított főállású kisadózó a Tbj-ben2 és a foglalkoztatási törvényben3 meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.
    A Katv. lehetőséget ad arra is, hogy a kisadózó vállalkozás – akár a bejelentkezés során, akár a későbbiekben – arról nyilatkozzon, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. Ilyen esetben a havi 75 000 forint összegű tételes adót a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell megfizetni.
    A magasabb összegű tételes adó fizetése esetén az előbb említett ellátások számításának alapja havi 136 250 forint.
    Az adóhatósághoz benyújtott bejelentések adattartalma alapján az adóhatóság adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának
    2 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)
    3 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.)
    3
    időtartamáról és az ellátások alapjáról. Ebből következően a főállású kisadózó biztosítási jogviszonyával összefüggésben nem kell benyújtani a 15T1041 számú adatlapot.
    A bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.
    Ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
    A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla javára (számlaszám: 10032000-01076349). A tételes adóról nem kell havonta bevallást benyújtani az adóhatósághoz.
    A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozás és a kisadózó(k) mentesül(nek) az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:
    a) a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányban megállapított jövedelem utáni adó;
    b) a társasági adó;
    c) a személyi jövedelemadó, az egyéni járulékok és az egészségügyi hozzájárulás;
    c) a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás
    megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
    A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás azonban nem mentesül az általa foglalkoztatott személyek, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
    A 40 százalékos mértékű adó
    Ha a kisadózó vállalkozás által a naptári évben elért bevétel meghaladja a 6 millió forintot, akkor a bevételnek a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, feltéve, hogy a naptári év minden hónapjára meg kell fizetni a tételes adót.
    Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót – például, ha év közben, július 1-jétől választja a kata-alanyiságot –, akkor bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 500 000 forint szorzatát – a példabeli esetben 6 x 500 000, vagyis 3 millió forintot – meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
    A 40 százalékos mértékű adót évente, az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni az említett számlaszám javára.
    Nyilatkozat a bevételről, bevallás
    A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő év február 25. napjáig nyilatkozatot kell tennie az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.
    A nyilatkozatot az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott ’KATA nyomtatványon kell továbbítani az adóhatósághoz.
    Ha a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adó fizetésére is köteles, akkor a százalékos mértékű adóról bevallást kell benyújtania, az adóévet követő év február 25. napjáig. A bevallási kötelezettséget a ’KATA nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni.
    4
    Nyilvántartási szabályok
    A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
  1. sorszám;
  2. a bizonylat sorszáma;
  3. a bevétel összege;
  4. a bevétel megszerzésének időpontja.
    Ezzel egyenértékű az is, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

forrás: nav.gov.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük